Tudom, hogy ezek nagyon kemény kérdések, sokszor igazi válaszok nélkül.
De muszáj tisztázni, hogy a sorsunk rosszra fordulásának mi a valódi oka?
Ha valami rossz dolog történik velünk, gyakran beleesünk abba a hibába, hogy a körülményeket hibáztatjuk. Már az is baj, hogy eleve “hibás”-t keresünk!
Ez egy nagyon rossz beidegződés, ez egy tanult, romboló magatartás forma, amit eddigi életed során nagy “sikerrel” beléd plántáltak még egészen pici gyermekkorodban! Ebben a “tanításban” egyforma részt vettek a szüleid, környezeted, és természetesen az iskolák.
A “jó” dolgokért megjutalmazunk, a “rossz” dolgokért megbüntetünk – miközben fogalmunk sincs, hogy kik, mikor, hogy és miképp határozták meg, hogy mi a “jó” és mi a “rossz”, mégis készen kaptad ezt a minősítést.
Ha jó dolog történik, akkor ez vagy az a barátunk, iskolatársunk, kollégánk, családtagunk méltán számíthat hálánkra, hisz nélkülük nem történhetett volna meg velünk az a csodálatos dolog – pedig lehet, hogy igen, mert ez a jó dolog el volt már rendezve rég, a sorsod szerint. Ezzel nincs is semmi baj.
Viszont ha valami baj ért minket, akkor pedig azonnal van hibás, bizony, az előző logika mentén haladva természetesen! Mert ki más lehetne hibás az én hirtelen sanyarú sorsomért, amiért kirúgtak a munkahelyemről, ha nem a főnököm? Ő a hibás, a főnököm, pedig én “jó” voltam, és jól dolgoztam!
Pedig nincs semmiféle hiba, hanem helyette van a dolgok logikája: az, hogy valakiket kirúgnak, függetlenül attól, jól dolgoztál-e vagy sem!
Tehát mást jelent a főnöködnek a “jó”, mint neked, igaz?
Kevés dolog van, ami ennyire viszonylagos, mint a jó és a rossz. Ez olyasmi, mint az igazság és hazugság definíciója, mert pld. a róka igazsága a nyulak halála…Bizony, minden relatív, nem csak a fizikában.
Tehát nagyon úgy tűnik, hogy ezeket a kategóriákat mi, emberek teremtettük, bizonyos folyamatok értelmezésére, megmagyarázására, elfogadtatására magunkkal, ill. másokkal! Főleg ez utóbbi.
Pld:
- jó dolog, hogy pénzhez jutottunk
- rossz dolog, hogy hirtelen elfogyott az anyagi forrás (kirúgtak).
Tehát, van ez a két lehetőség, amit ha közelebbről megnézünk, mind létező dolgok egyszerre, egy időben, bármelyik megtörténhet veled bármikor! Mert a valóság az, amit te teremtesz magadnak! Ha jó dolgot teremtesz, akkor jó dolog történik veled (jó pénzkeresési lehetőség, főnök nélkül), ha rossz dolgot teremtesz (alja munkahely, nagyarcú főnök), akkor az fog megtörténni!
Ezzel szemben a valóság olyan, mint pld. egy tévékészülék távirányítóval – igen, most ezzel próbálom eltáncolni neked!
Van a tévéd, amit nézni szeretnél (ez vagy te magad), és vannak a csatornák, amiket nézhetsz (ezek a lehetőségek: jók és rosszak).
A csatornák léteznek attól függetlenül, hogy te melyiket kapcsolod be! A “jó” csatornákat mások nézik, de te nem nézed, mert te egy “rossz” csatornát választottál magadnak!
Rossz gombot nyomtál meg a csatornaváltón!
Bizony, itt a kulcs a csatornaváltón van! Nevezetesen az, hogy ki kezeli a csatornaváltót?
Ha nem nálad van a kütyü, akkor kénytelen vagy azt nézni, amit más valaki beállított neked, és lehet fogalmad sincs arról, hogy pld. a 0-24 órás, lélekromboló híradók helyett vannak lélegzet-elállítóan gyönyörű natural csatornák, érdekes dokumentumfilmek, de téged ahhoz szoktattak, hogy másvalakik nyűgjét-baját nézd és hallgasd.
Tehát, a jó és rossz dolgok vetítése folyamatos, a kétféle valóság együtt létezik, viszont kell egy döntés hozzá, hogy neked melyik legyen a valóság!
Ezért nagyon fontos, hogy nálad legyen az a bizonyos távirányító, és soha, de soha ne add ki a kezedből!
Minden, ami történik, de valóban minden a Te döntéseid sorozata kell, hogy legyen, ezt a felelősséget soha, semmilyen körülmények között nem tolhatod át másokra! Ezért ne hibáztass senkit, ha a fent leírt kellemetlen anyagi helyzetek állnak elő, mert azok a korábbi életviteled egyenes következményei voltak! És ne csodálkozz, ha már alig túl a harmincon orvosokhoz jársz, mert senki nem engedte neked, hogy megnézz egy olyan csatornát, ahol megmutatják, hogyan kell elkerülni az egészségügy csapdáit!
A legfontosabb tehát, hogy ha már van felismerés, hogy rossz irányba mennek a dolgok, akkor vedd magadhoz az irányítást, és építsd fel magadnak azt a valóságot, amit mindig is szerettél volna, mert az a valóság – csatorna – mindig is sugározott, csak te nem hangoltad rá a saját készüléked – vagyis saját magad!
(Megjegyzés: ezt a gondolatot az “Élő Mátrix” c. filmből vettem át, tehát nem saját gondolat, de ezt felvállalom, mert tudom, hogy mindenből és mindenkitől lehet tanulni).
— Szigetem – gyógyulunk, nem gyógyítunk